Lost Eidolons: Veil of the Witch

[i]the Normal Ending has been reached, the Completionist playthrough in progress[/i] Something I can't help but admire, it's when the sequel is significantly better than the original game. In the particular case, [b][i]Lost Eidolons: Veil of the Witch[/i][/b]. The developers addressed the issues I had with the first [i]Lost Eidolons[/i] - they culled the small talk and fetch quests, made the characters distinct and good-looking, and even added helmets and character customisation (granted, only name, gender expression, and skin colour, but it is progress). The combat encounters are also more varied and challenging, while the character skill progression has a good pace. While it is still just a tactical game with a linear story and some optional content, now with RNG in the mix, it is, nonetheless, enjoyable. There are difficulty options, fairly frequent auto-saves (on every area transition, though the OS file management system has to be used for the save file management), rebindable controls, adequate system requirements, and skippable animations. There are also persistent upgrades (most things reset between expeditions due to the game being a Rogue-like) and a limited ability to replay the previous battles. The soundtrack does not seem to have any vocal tracks, but it fits the game well and is quite pleasant to listen to.

A good game. I preferred the 1rst game but it was an interesting experience. The Rogue-like touch makes the whole... very different. Past the feeling of "no progress" and taking time to come back playing it in "serious mode" to get platinum, I end up enjoying it. Knowing the lore from previous game (which I also platinum-ed) it was pleasant to understand the ref. and -after war bonus lore. Clearly some classes are more useful thna others but with some luck each character can be deadly. My fav. ones are assassins (Emile + MC as shadow hunter) and Evie as tank-healer. I did 2 files and it took me 67h to get platinum.

This game is great. One of the best, if not [i]the[/i] best, that I've played for this genre. If you're a completionist like me, do yourself a favor and always select a class skill that says "(red) New" on each time you have the option. There is an in-game side quest to fill out the entire Codex of skills (and weapons), and it's the biggest pita to go back and do after the fact if you were just favoring your favorite skills the whole time during normal play like me. I also experienced some bugs around this where skills like [spoiler]Bolster showed as selected in the codex while playing the Sharpshooter class as Ashe[/spoiler], simply because I selected it while I was the Pioneer class. There may or may not have been some issues around using the 'Quick Expedition' selection as well - as in I could not get Laurent's Tenacious Partnership to pop as an option unless I was playing a normal expedition. Most of my hours on this game was just trying to work through those bugs to complete 100% of the in-game challenges lol. It was a grind, but a fun grind.

5 viajes para completarlo y que salgan los créditos. No me parece tan difícil como dicen. Es cierto que hay, como en el Slay of Spire, modo "ascención" para que los viajes cada vez sean más difíciles y que el reto sea cada vez mayor, pero ya logré terminarlo con algo de esta dificultad ya añadida aunque tuve algo de suerte. El tema es que el juego tiene una opción que te da la posibilidad de retroceder el tiempo y volver atrás lo que quieras, hasta al primer turno de la batalla si es lo que quieres. Al principio está limitado a 3 usos por batalla pero luego desbloqueas que sean 6 y esto es un arma demasiado poderosa en manos de quien tenga ganas de usarlo bien. Incluso un nuevo jefe con habilidades ocultas lo puedes testear, volver para atrás, y matarlo con una estrategia a medida. Con todo esto, me gusta mucho el juego y lo recomiendo bastante si no te importa repetir combates con distintos grupos. El juego da muchas opciones para que tus personajes se vuelvan muy duros y esto es muy positivo porque además pasa de manera un poco aleatoria cada partida, lo que te obliga a adaptar tu estrategia a quien en ese momento está más fuerte. No es un juego perfecto ni mucho menos pero es una versión muy buena de lo que puede ser un juego de este estilo en modo rogue like.

難得一見的肉鴿戰棋遊戲 玩起來有濃濃的火紋風花雪月感

Eléggé más a Lost Eidolonshoz képest, legalábbis abból a szempontból, hogy az egy történetközpontú TRPG, szórakoztató játékmenettel és karakterekkel. A Veil of the Witch ellenben roguelite folytatása ennek, ahol bár megvan a cél, de ha meghalsz, akkor mindent elölről kell kezdened, cserébe továbbviszed a képességeidet. A játékmechnika hasonló az alaphoz, kicsit más lett a kezelőfelület, illetve a varázslatok már másképp működnek, de a kő-papír-olló harcrendszer így is megmaradt. Alapvetően egyébként ez még mindig egész szórakoztató, illetve gyorsabb mint korábban. Van egy kiinduló városkánk, ahol fejleszthetjük a karaktereket, új csapattársakat toborozhatunk, vásárolhatunk, illetve nehezítéseket aktiválhatunk, amivel több jutalom üti a markunkat. A történet is itt halad előre, ugyanis amnéziás főhősünk itt oldhatja fel az emlékfoszlányait, amiket a 3 fejezet teljesítésével oldhatunk fel szép apránként. Sajnos a sztori kábé ennyiből is áll, az nem egy erős része a játéknak. Cserébe nem kell ismerni a korábbi részt az élvezhetőségért, mert bár vannak visszatérő karakterek, ha őket nem ismered, az sem számít. A párbeszédek alatt, amikben rengeteg mindenre rákérdezhetünk, nagyjából úgyis minden megtudható róluk. 3 fejezet van, amiken lassan, tehát több harccal és pályával is végigmehetünk, illetve beállíthatjuk azt is, hogy rövidebb legyen a kör, amivel kevesebb a pálya, keményebbek a harcok, de gyorsabb a fejlődés. A zsákmány arányaiban pedig ugyanannyi. A pályák előtt egy térképen haladunk, ahol kettő vagy három útelágazásból választhatunk, mindegyiknél kiírja a játék hogy mi a várható jutalom, így ha valami konkrét nyersanyagot keresünk, könnyebb dolgunk lesz. A főellenségek nem rosszak, van aki csak sokat bír, van akinél a környezeti elemeket kell felhasználni, sőt van akit csak többedik nekifutásra dob be a rendszer. Ha elsőre végigvisszük az összes fejezetet, akkor sem találkozhatunk minddel. A karakterek kaptak szinkont, ami az alapjátékhoz hasonlóan ezúttal is nagyon jól sikerült. Meglepően jól. A grafika hasonló, szerintem nem rossz, ahogy a zenék sem. Bevallom szerintem hamar végig lehet futni rajta, a történet pedig rövid és nem is olyan jó, hogy több időt fektessek bele, de a játékmenet így is szórakoztató, illetve akinek az a zsánere, alaposan finomhangolhatja a nehézséget, szóval kihívás akad benne. Plusz a készítők folyamatosan frissítik a játékot, új funkciókat és játékelemeket berakva.